Amur


amur.jpg

Elterjedés, élõhely: Az amur őshazája Kína, de előfordul Oroszország keleti részén fekvő melegebb vizű folyóiban, tavaiban. Az 1970-es évek elején, Magyarországon a szakemberek kezdtek gondolkodni, hogy kellene egy olyan halfaj, aminek fő táplálékát képzi a vizeinkben olyannyira elszaporodott vízi növényzet, az első példányok 1973-ban érkeztek meg hazánkba. Kedveli a lassú folyású csendesebb szakaszokat, és a mély vizet. Magyarország folyóiban és nagyobb állóvizeiben egyaránt előfordul (Tisza, Duna, Ráckevei-Duna /innen került ki az országos csúcs 40,05 kg/, Alcsi-Holt Tisza, Fadd-Dombori holtág, Atkai-holtág, Tisza-tó, Hortobágy-Berettyó csatorna, Kiskunsági csatorna, valamint sok intenzív víz. Kedveli a hínáros növénnyel erõsen benõtt vízterületeket.

Szaporodás, egyedfejlõdés: Az ívás május, június hónapban történik, 20 Celsius fokos feletti vízhõmérséklet mellett, ívás után az ikra lebeg, és felúszik a felsõbb, melegebb vízrétegbe. Gyakran elõforful, hogy összeívik a ponytfélék családjába tartozó más halfajokkal, így elõfordul, hogy amurhoz hasonló hibridek jönnek létre. A kikelõ ivadék az elsõ idõszakban planktonikus élõlényeket fogyaszt csak késõbb tér át a növények fogyasztására.Növekedése megfelelõ minõségû és mennyiségû táplálék mellet igen gyorsnak mondható, irodalmi adatok szerint 120cm testhosszúságot és akár 50 kg-os testsúlyt is elérhet

Táplálkozás: Az amur elsõsorban növényi táplálékot fogyaszt, 1973-ban ebbõl az okból kifolyólag telepítették magyarország tavaiba, folyóiba. Étlapján megtalálható, friss növényi hajtások, elõszeretettel fogyasztja a zöldalgát, a nád hajtásait. helytelenül telepítve károkat is okozhat, mivel elszaporodott állomány képes kiírtani egy vízterület teljes vízinövény faunáját (Solti büdös tó)